 |
|
 |
||
| Értéktár piramis | Helyi értéktár adatlap | Helyi értéktár bizottság |
Értékeink
A falunk, az otthonunk. Az itt élő emberek
MI
Természeti környezetünk
Épített környezetünk
Múltunk, jelenünk, (jövőnk)
Közösségeink, hagyományaik
A falu területe 4 903 ha
Lakosok száma 788 fő
Lakások száma 419
Tés a Kelet-Bakony legmagasabban fekvő települése, 465 méterrel a tenger szintje felett.
A Tési-fennsík a Bakony középhegység keleti részén terül el, településünk története messze a sejtelmes középkorba nyúlik vissza.
Tés környezetében páratlanul szép erdők – tölgyesek és bükkösök – találhatók.
Ezt az erdőktől övezett fennsíkot már az ókor embere is megszerette. A rómaiak is alkalmasnak találták a megtelepedésre. Ezt bizonyítják a római kori leletek. Sőt kőkori-bronzkori emlékeket is találtak Tés környékén!
A Hunyadi János utca végén lélegzetelállító látvány fogad minket.
Mint egy hatalmas terepasztal, tárul elénk a táj: hegyes-dombos-erdős-lejtős vidék, amely szinte egybeolvadni látszik az éggel.
Ez a Lácz. (Láczi-dűlő)
Viccesen: Ha itt szétnézel, mindent "lácc"!
Valóban, innen mindent látsz: balról Dudar, aztán Csetény, ezek hátterében a pannonhalmi hegyek és a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy látható tisztán; majd tovább siklik tekintetünk: Szápárt és a három szélkereket csodálhatjuk.
A jobb alsó sarokban pedig - a fák takarásában - Jásd búvik meg, amelynek kedves harangszava gyakran felhallatszik Tésre.
Ez a fenséges panoráma mindannyiunk büszkesége, értéktárunk egyik gyöngyszeme.
A csodálatos táj, ami körülölel minket, az idelátogatókat is vonzza. Itt húzódik az országos kék és piros túraútvonal.
Ezért a "bakancsosok" és a biciklisek egyik kedvenc kiinduló vagy éppen célpontja Tés.
Valóban, néhány száz méter megtétele után a látogató elé tárul a Bakony "belseje".
A csodálatos táj, ami körülölel minket, az idelátogatókat is vonzza. Itt húzódik az országos kék és piros túraútvonal.
Ezért a "bakancsosok" és a biciklisek egyik kedvenc kiinduló vagy éppen célpontja Tés.
Valóban, néhány száz méter megtétele után a látogató elé tárul a Bakony "belseje".
Ebből 5 barlang fokozottan védett státust kapott. Ezek közül a legnagyobb az Alba Regia – barlang 3,6 km-es hosszával.
204 méteres mélységével hazánk harmadik legmélyebb barlangja.
1961 óta működik az Alba Regia Barlangkutató Csoport, 1962-től Csőszpusztán.
Számtalan díjnyertes TDK-dolgozat, alkotóifjúsági pályamű és sikeres diplomamunkák egész sora táplálkozott az itt folyó kutatások forrásmunkáiból.
A csoport állandó törekvése, hogy ne csak szakmai körökben, hanem szélesebb közéleti fórumokon is népszerűsítse a barlangkutatást és értő, segítő híveket, utánpótlást toborozzon a hazai barlangkutatás ügyének.
A kutatóállomás táborozó kertjében nyaranta (a barlangkutató táborok mellett), több turnusban általános és középiskolás vándortáborok, környezetvédelmi táborok és egyéb diákmozgalmak is otthont kapnak.
Az Öreg Futóné csúcsán (574 m) épült egy geodéziai mérőtorony, amelyet kedvező fekvése miatt a környékbeliek igen jól ismernek.
Érdemes a bátrabbaknak felmászni oda, mert lélegzetelállító körpanoráma tárul eléjük fentről, a toronyból szétnézve.
Tiszta időben látszik a Balaton, ellátni innen egészen Siófokig. Nézelődés közben beazonosíthatjuk a pannonhalmai hegyeket, a környező falvakat, tiszta időben Székesfehérvárt is láthatjuk.
Kedvelt kirándulóhely a Bakonynána mellett húzódó Gaja - szurdok és Római fürdő.
A kis távolság miatt magukénak tekintik ezt a nánaiak, a jásdiak és mi, tésiek is. ?
A Római fürdőnek nevezett hely a Bakony egyetlen természetes vízesése. A Bakony-Balaton Geopark területén található közkedvelt látványosság ez. Hatalmas mészkőtömbök magasodnak a fejünk fölé, és süllyednek a lábunk alá. Az addig nyugodtan csordogáló víz pedig a beszűkült hely miatt hatalmas csobogással és sebességgel hullik alá. Csodálatos látvány.
Manapság már esküvői fotózás színtere is ez a páratlanul szép természeti környezet.
Jellemző természeti adottságaink közé tartozik a téli időjárással érkező nagy hó; a hófúvások, hótorlaszok megnehezítik életünket, de a sok bosszúság mellett kalandokhoz is juttatnak bennünket.
A táj gyönyörű ilyenkor (is), az utcáink mesevilág díszleteivé válnak.
A hófúvásokat időnként hóvárrá és óriás hóemberré lehet formálni, a gyerekek nagy örömére.
Ez a hóember látványossággá "nőtte ki" magát 2015 elején.
Néha előfordul az is, hogy váratlanul, korán érkezik meg hozzánk a hó. Míg másutt eső esik, nálunk havazik.
Falunk a magasságnak és az állandó széljárásnak köszönhetően az ország második legtisztább levegőjű települése.
Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító két szélmalom:
az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes.
Ez a fénykép az Ozi-féle malmot ábrázolja, 2015. augusztus 12-én, amikor a Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. Egy meteor látszik az égbolton. A fotó, amit Komka Péter készített, többek között lengyel, japán, angol, portugál nyelvű oldalakon is megjelent.
Nagy büszkeségünkre bejárta az egész világhálót ez a kép
A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt-malmot 1840-ben Pircher János malomács építette. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Szegmens-íves kis ablakokkal. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi négy mázsát őrölt.
A szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog. A Helt- és az Ozi-malom kúpalakú zsindelytetőzete körsínen fogatható, így a hat vitorlát szélirányba lehet(ett) állítani.
A malmok szomszédságában látogatható a tési iparosok, bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét őrző kovácsműhely és udvara.
A kisipar az 1920-30-as években virágzott, az akkori gépész - kovácsok a korban modernnek számító talajművelő eszközöket, például burgonyakapáló-töltögető gépeket is készítettek.
A XX. század eleji korhű műhelyt eredeti és használható szerszámokkal, berendezésekkel szerelték fel. A műhely egészen 1978-ig működött, amíg a kovácsmester, id. Cseszneki Ferenc dolgozni tudott. Visszavonulása után fia, Ferenc folytatta a kisebb megbízásokat pl. patkolást.
Az évek folyamán a kovácsműhely udvarát lassan el kezdték megtölteni korabeli kocsikkal, edényekkel, szerszámokkal, szebbnél-szebb virágokkal.
A kovácsműhelyben az érdeklődő látogatók megismerkedhetnek a kovács munkájával. Előzetes bejelentés esetén Cseszneki Ferenc kovácsmester bemutatót is tart.
Így egy különös időutazáson vehet részt mindenki, aki idelátogat.
Az udvaron és a műhelyben található eszközök a család magángyűjteményét képezik.
Az 1620-as évektől élnek protestánsok a faluban. 1696-ban 13 jobbágy családból 10 protestáns volt. (Ez 400 feletti létszámot jelent.)
1785-ben kezdődött az evangélikus templom építése, 1786-ban készült el, egyelőre torony nélkül.
Egy haranglábra szerelt kis harang volt az, amely elsőként hívhatta istentiszteletre az evangélikus gyülekezet tagjait.
1864-ben bővült karzattal és toronnyal a templom. 1910-ben került sor az első nagy felújításra; ennek során kicserélték a toronyban levő haranglábakat, az egész toronycsúcsot és a toronyba vezető falépcsőt.
Az oltárkép 1848-ban készült A kép hátulján a következőt olvashatjuk: "Föstötte Bucher Feri 1848"
A festmény vászonra készült, olajfestékkel készítette el az alkotó, amely az Utolsó Vacsorát ábrázolja.
Bucher Feri édesapja Bucher Ferenc Xavér volt, aki Dunántúl szerte ismert oltárkép festő volt akkoriban.
1806-ban néhány kocsi ölfáért vásárolta az evangélikus gyülekezet az orgonát a fehérvári katolikusoktól.
140 koronáért javították 1901-ben.
Az I. világháború során, háborús célokra elvitték a cink sípokat. Ezek pótlására 1922-ben az USA-ban élő tési evangélikusok adományaiból került sor. Így újra megszólalhatott az orgona a templomban!
1914-ben már három haranggal büszkélkedhetett a torony. 1915. augusztus 8-án hadi célokra elkérték a legkisebb harangot, októberben pedig a középsőt. 1916-ban a nagyot már nem engedte a presbitérium elvinni.
A hiányzó két harangból egyet 1922-ben az USA-ból érkező adomány segítségével pótolta a gyülekezet.
1928-ban két új harangot rendeltek Sopronból. A szentelési ünnepre, hálaadó istentiszteletre 1929. október 6-án került sor.
A faluról szóló legrégebbi írott emlék 1086-ból való, ekkor írták össze Szent László király utasítására a bakonybéli bencés monostor ingó és ingatlan vagyonát. Ebben az összeírásban szerepel Tés (Tehes) neve.
A környéken feltárt leletek alapján arra következtethetünk, hogy a kezdeti település szétszórt, egymástól távoli épületekből és tanyagazdaságokból állt, amelyek egyik központja a kistési forrás környékén, a másik a Suttonyi forrásnál alakult ki. Ez utóbbi hely megfelel a mai faluközpontnak.
A fellelhető írások egyértelműen állítják, hogy Tésnek 1276-ban temploma, Gergely nevű papja, Gede és Máté nevű klerikásai voltak.
Tés tehát templomos falu, papja és egyháza volt. Ezért hívták még az 1500-as években is Egyházastésnek.
A török hódoltság idején a falu lakossága lecsökkent, Kistés mint falu 1559-ben megszűnt: a török lerombolta, lakói elmenekültek.
Kistést 1559-es elpusztulása után említik együtt Téssel.
A századok során a falu többször elpusztult, illetve elnéptelenedett, ám kedvező adottságai miatt mindig újjáépítették.
A falu a XVIII. században újjáépült, lakosai a székesfehérvári prépostság örökös jobbágyai voltak. Az 1790-es években német telepesek is érkeztek.
Tés magyar-német vegyes lakosságú falu lett, vallását tekintve pedig katolikus és evangélikus. A XIX. század végére több, mint másfél ezer volt a lakosok száma, később - elsősorban Várpalota elszívó hatása miatt - csökkent a népesség.
A XX. század elején Tésről is sokan vándoroltak ki Amerikába, az onnan hazaküldött pénzeikből a rokonok a falut gyarapították. A kivándorlás emlékét őrzi a mai Táncsics utca egyik lakóházán található "Dollár utca" felirat is. Ekkoron a faluban még négy szélmalom volt.
A jelenlegi katolikus templom középső hajóját 1725-ben Gróf Nesszelrode Ferenc Bertram fehérvári prépost építette újjá. 1733 körül ez a templom a protestánsok használatába került egészen 1751-ig.
Ezt követően a katolikus lakosság létszámának gyarapodása miatt a teplom szűkösnek bizonyult. Horváth János székesfehérvári püspök 1834-ben elkezdette az építést. Bekövetkező halála miatt az építési, bővítési munkák csak később folytatódhattak, amelyet a királyi kamara finanszírozott. A felszentelésre 1837-ben került sor.
"Az eredeti sekrestyét kápolnának alakították át, melybe oltárt is állítottak és fölé oratóriumot rendeztek."
A Tési Róma Katolikus Plébániatemplomban 2016. május 26-án este 6 órakor kezdődő szentmise keretében Szent István király ereklyéjének ünnepi átadására került sor.
Az ereklyét Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr hitelesítő irata kíséretében Dr. Tóthpál Tamás úr a Szent György Lovagrend budavári közösségének priorja adta át. A szentmisét Horváth Lajos kerületi esperes, bakonynánai plébános úr vezette.
1999 őszén egy lelkes citerás, Károlyi László kezdeményezésére mintegy negyven évnyi szünet után újra éledezni kezdett a helyi kulturális élet. Megalakult a Tési Népdalkör. 2002 tavaszától a Bakony Virágai Hagyományápoló Egyesület néven folytatja tovább működését.
A szakmai vezető dr. Gergelyfi Vilma, a csoport művészeti vezetője Patonai - Fábián Renáta.
Kulturális tevékenységüket több, mint száz fellépés, számtalan szakmai elismerés fémjelzi.
Kiemelt Nívódíjak, arany minősítések, többszörösen különdíjazottak és Aranypáva díjasok.
A Bakonyi Vigasság 2011-ben indult Jásd és Tés összefogásával, ifj. Lippert Ferenc szervezésében.
A hagyományőrzés mellett az igényes szórakoztatás elterjesztése volt a fő cél. Ez alatt a pár év alatt olyan fejlődés mutatkozott, hogy az eredeti folklór műsor mellett megjelentek olyan kiegészítő Értéktár mint táncos felvonulás, hagyományőrző játszóház és népi kézműves vásár.
A Bakonyi Vigasság színvonalát elismerve, az ország számos pontjáról egyre több kíváncsi látogató érkezik hozzánk.
2011 őszén alakult meg falunkban Simonné Harangi Brigitta és ifj. Lippert Ferenc vezetésével az Árvalányhaj Néptánccsoport. A csapat különlegessége, hogy 5-től egészen 13 éves korig fogja össze a falu gyermekeit.
Rendszeresen részt vesznek a falunapokon, a Bakonyi Vigasságon, falukarácsonyon és eleget tesznek a szomszéd települések meghívásainak is.
2015 májusában alakult meg Tés Község Helyi Értéktárának Bizottsága. Az értéktár első nyilvános bemutatkozására augusztus 19-én került sor, Öskü Község Önkormányzatának Szent István király tiszteletére rendezett ünnepsége alkalmából, ahol a jásdi és ösküi értéktárak kiállítása mellett a tési értéktár is gazdag anyaggal jelenhetett meg.
A bizottság a következő értékeket vette fel eddig a helyi értéktárba: Kovácsműhely (magángyűjtemény), a Lácz panorámája, Bakony Virágai Népdalkör, id. Aigner Péter méhész tevékenysége, Garay Miklósné Kisbej Ágnes kézműves munkái, Tési Evangélikus Egyházközség temploma, oltárképe, harangjai, ostyasütő vasa, Alba Regia Barlangkutató Állomás kutató tevékenysége, Bakonyi Vigasság, Árvalányhaj Néptánccsoport, Svehlik László punk sorozata, Tési Tökmagolaj, Régi Jencski-féle ház, Szentsei György Daloskönyve. Természetesen Tés jelképeit, a szélmalmokat sem felejthetjük ki a sorból.