Napköziotthonos Óvoda

Óvodánk bemutatása.

Községünkben 1975. november 1. óta van rendszeres óvodai nevelés.
Kettő, majd a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt 1995-től egy csoporttal működünk.

1993-tól a tési Általános Iskolával közös intézményként Szentsei György Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda néven működhettünk tovább.

Majd 2004 óta intézményi társulás keretében a jásdi Általános Iskolával a jásdi Napköziotthonos Óvodával, a tési általános iskolával együtt Körzeti Általános Iskola és Óvoda név alatt 4. számú intézményegység néven működünk.

2006-ban a tési Általános Iskola bezárása után a három intézmény maradt a társulásban.

A három intézmény munkáltatói jogkörének gyakorlója a jásdi Általános Iskola igazgatónője.
Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki irányítja és ellenőrzi az óvodai dolgozók munkáját.

Óvodánk a község középpontjában található, ahol az iskola-konyha-óvoda egy épületrendszert alkotott.
Mivel Tés község a Bakony legmagasabban fekvő települése, nagyon jó levegővel és egyéb kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik, minden oldalról erdő vesz körül bennünket.
Ez mindenképpen jó alap arra, hogy sok időt töltsünk a szabadban, minél több időt fordítsunk a természeti környezet minél behatóbb megismertetésére, a növények, az állatok természetes élőhelyükön való közvetlen játékos, élményszerű tanulmányozására.
Ez a természeti környezet, az egészséges életmód alapvető szakásainak kialakításához is jó lehetőséget biztosít. Az őszi és tavaszi időszakban foglalkozásaink, tevékenységeink nagy részét szabadban tervezzük, illetve valósítjuk meg.
Célunk, hogy a gyerekek minél többet és alaposabban, élményszerűen ismerjék meg az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetüket, lássák azok lényegi összefüggéseit a maguk fejlettségi és életkori szintjén.
A sok közvetlen tapasztalat ismeret feldolgozás rögzítés után beépüljön játékukba, abban továbbfejlesztve személyiségük részévé váljon.
Óvodánk a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program helyi adoptálása mellett „Zöld Óvodai Nevelési Program” szintézisével dolgozik 2010. szeptember1. óta. A környezeti nevelés 2007. után kapott hangsúlyos szerepet.

Hitvallásunk, nevelésfilozófiánk.

„ A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak hogy szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen”- vallja Hermann Alice.

Óvodánkban a gyerekhez való hozzáállásunk mozgató rugójának a szeretetnek kell lenni.
Már az óvodába lépés első pillanatától érezze a kisgyermek:”Itt jó lesz nekem.”
Érezze meg, hogy a biztonságot nyújtó családi fészket el kell hagynia egy időre, de nem marad egyedül.

Fontos, hogy megismerjük a kisgyermekek belső énjét, gondolkodását, cselekedeteinek mozgató motorját.

Vegyük észre örömeit, az őt ért sérelmeket, bánatát. Mindig tudjunk vele együtt örülni, és mindent megtenni azért, hogy szomorúsága örömre forduljon.

Mivel mindkét fél- szülő és óvónő partnere a gyermek, legyen azonos számunkra a közös cél:

-A kisgyermek érdeke mindenek felett, és előtt!

Mindent megteszünk azért, hogy élményekben gazdag, változatos tevékenységet, programot, biztonságos légkörben folyó nevelést és oktatást, fejlesztést biztosítsunk számukra.

A KISGYERMEK, HA ÉRZI AZ ELFOGADÓ SZERETETET CSODÁKRA KÉPES!

VÁGYJUNK EZEKRE A CSODÁKRA, S TEGYÜNK MEG MINDENT AZÉRT, HOGY KÖZÖSEN MEGÉLHESSÜK EZEKET A CSODÁKAT!

Óvoda képünk.

Óvodánk esztétikus, melegséget, meghittséget sugárzó, biztonságos, családias légkörével, környezetével szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban szabad játékos tevékenységek és szabad játék, mozgás eszközeivel készíti fel gyermekeinket az életre.

A gyermekek és szülők kívánságait, igényeit mérlegelve a gyermekek érdekeit szem előtt tartva alakítjuk ki mindennapjainkat.

Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete negyedik éve folyamatosan törekszik gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakítására, életszemléletük formálására.

Intézményünk a gyermekek életének rövid, de jelentős szakaszában a családi nevelést segítő, kiegészítő, korrigáló feladatokat lát el.
Tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk, a szülők elsődleges jogát és felelősségét a gyermeknevelésben. Legjobb szakmai tudásunknak megfelelően partneri módon igyekszünk segítséget nyújtani számukra.

Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni készségeik, képességeik kibontakoztatását.
Igyekszünk azoknak a műveltségtartalmaknak a közvetítésére, amelyek egyetemes emberi értékek.

Az óvoda minden egyes dolgozójának viselkedése, személyisége beszéde, követendő pozitív mintául szolgáljon gyermekeink számára.

A gyermekeket, mint fejlődő személyiséget külön védelem kell, hogy megillesse.
Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez, érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve egyéni képességeinek, személyiségének alakulását.

Óvodánk a kialakult pedagógiai értékeink megőrzésére törekszik.

Óvodai nevelésünk cél és feladatrendszere.

• Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, vagyis óvodásaink nevelésének, fejlődésének optimális feltételeit biztosítja.
• A gyermeki jogok érvényesítését biztosító.
• A szabad játék mással nem helyettesíthető kitüntetett szerepet kap a gyerekek napi tevékenységének megszervezésében.
• Az egyenlő hozzáférés elvét biztosító.
• A nevelőtestületünk befogadó szemléletű, a gyermeki személyiség szabad kibontakozását elősegítő, mely során valljuk, hogy a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet igen fontos meghatározó jellegű.
• A szocializáció feltételrendszerét biztosító.
• Az egészségnevelés feltételrendszerének elegettevő
• Az „én fejlődés” és a szociális „énkép” kialakításának ideális színterét biztosító.
• Általános emberi értékeket(igazság, szépség, harmónia) és normákat elfogadó különbségeket toleráló.
• A kommunikációra és kooperációra alkalmas, azokat ismerő és alkalmazó gyermekek nevelése.
• A gyermek környezettudatos szemléletének elősegítése és megalapozása. Környezetüket szerető, óvó gyermekek nevelése.
• Az egyéni adottságok megismerése és figyelembevétele után a korosztályok műveltségtartalmának közvetítése játékos formában.
• A gyerekek magatartásának formálása, viselkedési problémáik kezelése.
• A zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet biztosítása. Az iskolai tanuláshoz szükséges gyermeki kompetenciák, az ismeretelsajátításhoz szükséges készségek, képességek fejlesztése.
• A tanulási zavarok kialakulásának megelőzése, azok kezelése az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.
• Néphagyományokat ismerő és tisztelő gyermekek nevelése
• A gyermekek testi, lelki szükségleteinek maximális kielégítése.
• Zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása.
• A játékra, a mozgásra alapozva kerülnek megszervezésre a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladataink.
• Gyermekeink minél alaposabb megismerése. Igényeik, szükségleteik kielégítése.
• Változatos, sokrétű, élményekben gazdag tevékenység biztosítása.
• A gyermekek társas kapcsolatainak alakítása.
• Az egészséges életmód szokásainak kialakításával a testi, lelki egészség biztosítása.
• Egészséges környezet, a gyerekek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása.
• Egészségügyi és közösségi szokások kialakítása.
• Biztonságot adó szeretetteljes, érzelemgazdag, együttérzést sugárzó elfogadó óvodai légkör kialakítása, és fenntartása.
• A gyermekekre jellemző tevékenységi vágy, és önállósulási törekvésre építés a tevékenységek tervezésénél, az óvodai élet szervezésénél.
• Tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az együtt érzés, önzetlenség, tolerancia kialakítása.
• A közösségi élet szokásainak, az együttműködés szabályainak kialakítása, fejlesztése, kompromisszumra való képesség.
• A hatások, élmények újraélésének lehetősége játékban.
• A természet közelségének és élménytárának felhasználása, gazdag természetismereti tapasztalatok lehetőségének biztosítása.
• A konfliktusok kezelésének, megbeszélésének bemutatása a gyermekekhez közel álló tevékenységekben.
• A gyerekek viselkedéskultúrájának megalapozása.
• A gyerekek testi, értelmi, szociális érettségének célirányos fejlesztése.
• Helyi népszokások felkutatása, régi mesterségek megismerése. Néphagyományőrzés és ápolás.
• Óvodánk feladata, hogy felkészítsük a gyermekeket arra, hogy az élet minden területén képesek legyenek koruknak megfelelő szinten biztonsággal eligazodni, tájékozódni.

Kiemelt nevelési feladataink.

• A környezeti nevelés
• Az egészséges életmódra nevelés
• Az érzelmi nevelés, szocializáció
• Az anyanyelvi nevelés

Környezeti nevelés: A külső, belső világ tevékeny megismerése

Tudjuk, hogy a környezeti nevelés az óvodában alapozó jellegű. Ha jó az alap, akkor az élmények, a benyomások egy életre meghatározhatják az ember gondolkodásmódját. Az óvodások természetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzésének alapja, a tevékenység. Cselekvés útján jönnek rá az összefüggések meglátására.

Fontos feladat annak kialakítása, hogy a gyerekek szeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, védjék és eligazodjanak benne.
Olyan szokásrendszer kialakítása a célunk, melyek az élőlények tiszteletére, szeretetére épülnek. Környezeti nevelésünk tevékenységei során fejlődnek a gyermekek bizonyos képességei, készségei.
Óvodánk fontos szerepet tölt be a növények, állatok megismertetésében és megszerettetésében. Célunk az élet tiszteletére, az élőlények tiszteletére nevelés, annak tudatosítása, hogy az állatok érző és kiszolgáltatott lények.
A természettel, növényekkel, állatokkal a gyerekek testközelbe kerülnek, érzelmi kapcsolatot alakítanak ki, gondozzák, nevelik azokat.
Fontosnak tartjuk a környezetbarát szokások kialakítását, helyi és társadalmi értékeink megismertetését ezen a területen is.
Olyan környezet humánus életérzés kialakítását kívánjuk elősegíteni, melyben a természet legapróbb csodáira képesek felfigyelni, azokban gyönyörködni, és beláttatni, hogy a kezük munkája nyomán változik természeti és társadalmi környezetük, ezzel együtt alakul iránta érzett felelősségük.

A külső és belső világ megismerésének négy fő területe helyi sajátosságokra építve kerül feldolgozásra. Ezek:

• A külső természeti környezet (természet, levegő, víz, állatok, növények)
• Külső ember alkotta környezet (épületek, műemlékek, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlási szokások, takarékosság)
• A belső természeti környezet (egészséges életmód, napirend, egészséges táplálkozás, mozgás)
• A belső személyes környezet (önértékelés, énkép)
Az óvoda belső tere a csoportszoba és egyéb helyiségei azok berendezése és jellege, kialakítása mind a környezeti nevelés feladatrendszerének hangsúlyosságát sugallják.
A csoportszobában kialakított folyamatosan megújuló élő és természetsarok, az előtérben a gyerekek által gondozott saját növényeik, a dekorációhoz felhasznált természetes anyagok. Az óvoda helyiségeinek gazdag növényvilága.

A rendszeres munkajellegű tevékenységek megjelenése a napirendben, mint a csiráztatás, hajtatás, átültetés, szaporítás, egyszerűbb kísérletek elvégzése, vízzel, levegővel, talajjal. A tavaszi és őszi udvarrendezések, takarítások, fák, bokrok, virágok ültetése, téli madáretetés.

Az erdők, mezők élővilágának megfigyelése, terepgyakorlatok. Az őszi zöldség és gyümölcs betakarítások, szüretek, ismerkedés a tartósítási eljárásokkal, mint savanyítás, befőzés, szárítás, aszalás.
Ismerkedés a gyógynövényekkel, azok begyűjtés utáni fogyasztása.
Élettani hatásuk megismerése.

Hulladékgyűjtés, kezelés, és újrahasznosítás. Tavaszi, őszi papírgyűjtés,
Folyamatos PET palack és alumíniumgyűjtés hasznosítás. A befolyt
bevételből a környezeti nevelés költségeinek finanszírozása.

Természetvédő, állatvédő szervezetekkel való kapcsolattartás, azok
munkájának megismerése, segítése.

Környezetbarát anyagok használata, tisztítószerek, energiatakarékos izzók.
Környezettudatos nevelésünk fontos része a takarékosságra nevelés, vízzel,
villannyal. Az újrahasznosítás fontosságának hangsúlyozása. Ismerkedés
játékosan a természetkárosító anyagokkal, azok tárolásával, kezelésével
és felhasználásával. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, beltéri szelektív
gyűjtők kihelyezésével.

A mesterséges ember alkotta környezet megismerése, mint a tési szélmalom,
kovácsműhely, jásdi vízimalom, a zirci Természettudományi Múzeum,
Reguly Antal Múzeum egyéb épületek, műemlékek, múzeumok.

Zöld ünnepeink: Takarítási világnap
Ózon világnapja
Állatok világnapja
A víz napja
A Föld napja
Madarak és fák napja
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása összefonódik a környezeti nevelés téma és feladatköreivel.

Az egészséges belső és külső környezet biztosítása, a helyes táplálkozási szokások kialakítása, a megfelelő napi, heti rend, a testápolás, öltözködés, a kötött és kötetlen mozgás, az edzés.
Immáron 4 éve valósul meg a gyümölcshetek bevezetésével, hogy a gyermekek napi szinten fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, saját maguk által gyűjtött és feldolgozott gyógynövényekből készülő italokat.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek balesetmegelőző oktatására.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretén belül megvalósuló feladat, az egész óvodai életet átszövi.

Az érzelmi, erkölcsi nevelés, a szocializáció.

Óvodánkban tudatosan törekszünk
A közösségben zajló folyamatok, társas kapcsolatok kibontakoztatására. Valljuk, hogy a jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, vágyaikat, képesek a közösség keretein belül, ahhoz alkalmazkodva megvalósítani.
Célunk, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget.
A közösségi és társas kapcsolatok kialakítása tevékenységeken keresztül óvodánkban a teljes nevelési folyamatot átfogja.
Fontosnak tartjuk a közösségi érzés, tudat, magatartás kialakítása mellett, mások megbecsülésére, mások munkájának megbecsülésére nevelést. A közös szokások kialakítását, az óvoda, a csoport hagyományainak tiszteletben tartására nevelést.
A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyerekek viselkedését, cselekedeteit.
Mindehhez, nyugodt biztonságot sugárzó, családias légkört igyekszünk kialakítani.

Néphagyományőrzés

A 2010 szeptemberében bevezetésre kerülő programunkban fontos helyet kapott a néphagyományőrzés, ápolás.

-„Mindenki keresi, kutatja a gyökerekhez vezető, a tiszta forráshoz irányító utakat, a sivárnak tűnő hétköznapok elviseléséhez erőt adó szellemes gondolatokat”-

Óvodai munkánkba egyszerű, játékos, közérthető formában, élményszerűen igyekszünk beépíteni a néphagyományokkal, a jeles napok szokásaival, a néptánc elemeivel, a népi kultúrával, régi kismesterségekkel való ismerkedést.
A néphagyományok értékeit a gyerekek természetes módon, mindennapi tevékenységeikbe építve ismerhetik meg.
Közösen felkutatjuk a környékbeli tájházakat, falumúzeumokat, műemlékeket, megismerkedünk a régi mesterségek fortélyaival, azok anyagfelhasználásával, technikájával.
A népzene, a népköltészet gyöngyszemeivel, a népmesék gazdag világával ismertetjük meg gyermekeinket.
Óvodánkban a gyerekek, szülők és pedagógusok közös gyűjtése eredményeképpen „Ovimúzeum sarkot hoztunk létre, sok értékes szép régi tárgy kiállításával.
Helyet adtunk a szülők által már rég igényelt óvodai néptánc oktatásnak, melyre heti egy alakalommal kerül sor egy órában.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül azok kapnak helyet elsősorban, melyek a földhöz, a természetes anyagokhoz való kötődést, a környezeti nevelés kiemelt szerepét hangsúlyozzák.

Jeles napok közül azok melyek eddig is jelen voltak az óvodai nevelésben, továbbá kiegészülnek azokkal az ünnepekkel, melyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik.

A népi kultúra szellemi tárgyi alkotásai közül azok, melyek esztétikai élményt adnak, valamint a gyermekek számára valamely formában kötődést nyújtanak.

Az időjárással, az évszakokkal, az állatok viselkedésével, kapcsolatos népi megfigyelések beillesztése fontos feladatunk a mindennapok gyakorlatába, mint pl. Dorottya, András, Mátyás, Zsuzsanna napok népi megfigyelései, febr2 időjárási tapasztalata.
Feladatunk az őszi, téli, tavaszi, nyári ünnepkörhöz kapcsolódó népszokások megismertetése, aktív átélése. Szüreti szokások felelevenítése, Miklós napi, adventi, karácsonyi, újévi, farsangi, Márton napi, Mihály napi, húsvéti, pünkösdi népszokások, hagyományok megismertetése.

Az évszakok adta lehetőségek kihasználásával természetes anyagokból képek, tárgyak, bábok készítése, azok használata játékban, bábozásban, dramatizálásban, környezetük dekorálásában.