Tés történelme

TÉS 1086-2005

A Tési szélmalomTés a Keleti Bakony legmagasabban fekvő települése. Tengerszint feletti magassága 465 m (Bf). A Tési-fennsík a Bakony-középhegység keleti részén terül el, településtörténete messze a sejtelmes őskorba nyúlik vissza. Ezt az erdőktől övezett fennsíkot már az ókor embere is megszerette. A rómaiak is alkalmasnak találták a megtelepedésre. Ezt bizonyítják a kőkori-bronzkori és római kori leletek. Tés nevének eredete ismeretlen. Nevének oklevélben történő említése - mai ismereteink szerint - I. László király idejében - 1086-ban - történik. 1086-ban összeírják a bakonybéli bencés monostor ingó és ingatlan vagyonát. Az összeírt birtokok között Tés (Tehes) is szerepel.

Községünk birtokviszonyai az évszázadok folyamán több esetben változtak, egyes korszakokban szinte meg sem állapítható a hovatartozás. Volt a bakonybéli bencés apátság birtoka. A XIII. sz. elejétől 1488-ig a Bakonyi Erdőispánság szervezetéhez tartozott, ebben az időben a Csákok birtoka. Adózott Palota urának, Újlaki vagy Palotai Kont Miklósnak, Csókakő urának Rozgonyi Istvánnak. 1570-1636-ig adózott Palota urának és a töröknek is.

1647-ben a fejérvári őrkanonok, majd a prépost, 1777-től a fejérvári püspökség birtoka. A török hódoltság alatt a falu lakossága nagyon lecsökkent. Kistés mint falu 1599-ben megszűnt, a török lerombolta, lakói elmenekültek, azóta pusztaként van nyilvántartva.

TésA Rákóczi szabadságharc idején a császári csapatok is sok kárt okoztak, a lakosság száma ismét lecsökkent. A XVIII. Sz-ban több esetben voltak betelepítések, Sélyei Nagy Ignác (1777-1789) és Milossin Miklós (1790-1816) fehérvári püspökök megbízásából történtek. Ebben az időben a bádeni hercegségből, Szászországból, de Magyarország különböző részeiről. A fehérvári prépostnak már 1711-ben volt nyaralója. Tésen. A nyaralót 1816-1821 között bővítették, 1890-1905 között újra átépítették és emelet ráépítés is történt. A nyaralóba több híres személy is megfordult. 1927-1935 között itt üdült Albrecht főherceg, vitéz Jány Gusztáv ezredes, Erzsébet és Anna főhercegnők, Angelo Rotti pápai nuncius, valamint Pehm József zalaegerszegi plébános (Mindszenti József). A nyaralót 1984-ben lebontották. A püspökségnek Tésen téglaégetője is volt, egy 1814-es szerződés szerint Pálffi Dániel ekkor szegődött el a püspökség Thési Uradalmába téglás mesternek. A téglaégetőt 1944-1945-ben a visszavonuló német csapatok lebontották, anyagát útfeltöltéshez hordták el. A legrégebbi adatok a községről az 1086-os birokösszeírás, valamint egy 1276-ból származó adat, miszerint a TEEZI (tési) Eusin fia János vallomást tett száztized magával Árpádházi Margit szentté avatásának bizonyítására. Ugyanitt szerepel Tés Sz.Máriáról elnevezett temploma Gergely nevezetű papjának vallomása is. Fellelhető oklevelek és írások bizonyítják, hogy Tésnek 1276-ban volt temploma, Gergely nevű p apja, Gede és Máté nevű klerikásai.

Tés madártávlatbólJásdon 1164-ben bencés apátság alakult, Tésen, Jásdot megelőzően – 1164 előtt – éltek bencések – nevüket máig őrzi a benceszőlők nevű határrész – az apátság alapítása a bencéseknek Tésen való megjelenésével kapcsolatos. Tehát Tésen 1276 előtt épült az első templom, még Szent István király parancsa értelmében, mely szerint minden 10. falu köteles volt egy kőtemplomot építeni. Tés templomos falu volt, volt papja és egyháza, ezért is hívták még az 1566-os években is Egyházastésnek. A jelenlegi katolikus templom középső részét 1725-ben Gróf Nesszelrode Ferenc Bertram fehérvári prépost építtette újjá. A katolikus templom szűknek bizonyult. Horváth János székesfehérvári püspök – mint kegyúr - 1834-ben elkezdte a templom bővítését. Halála miatt a királyi kamara folytatta az építkezést. Az építést 1837-ben fejezték be, ekkor szentelték fel újra, ettől az időtől a templom védőszentje Szent István. Az eredeti sekrestyét kápolnának alakították át, melybe oltárt is állítottak és ez fölé oratóriumot építtettek. Berendezése: barokk főoltárkép, copf szószék, barokk feszület, festmény, és copf keresztelőkút. Legrégebbi képe a templom hajójának jobb oldalán elhelyezett, kereszten függő Jézus festmény, a XVI. Századból származik.

A protestánsoknak gyülekezetük és imaházuk volt már 1622-ben, első református lelkész Somogyi István, aki a concordiát 1622-ben aláírta. Tés első ismert evangélikus lelkésze Tarlósi György, 1631-ben jelen volt a Csepregi Zsinaton. Az evangélikus templomot 1785-ben kezdték el építeni, 1786-ban került tető alá. Az orgonát 1806-ban, a harangokat 1808-ban vették. 1864-ben a templomot felújították, ekkor építették hozzá a tornyot is. Berendezése: barokk oltárkép, felette márványerezettel díszített szószék.

A tési katolikus egyház 1775-től, az evangélikus 1784-től vezet anyakönyvet. Érdekességként említenek egy bejegyzést.:

„Kis István 20 esztendős vette el házas társul Isten rendelése szerint Varga János leányát Évát, 19 esztendős.”

1895-től van állami anyakönyvezés, az 1896-os bejegyzés szerit 61 gyermek született, 32-en haltak meg.

A Tésre vezető út télenTés Község fejlődésének egyik fő akadálya az elmaradott, nehézkes közlekedés volt. A 465 m magasan fekvő fennsíkot az emelkedők miatt nehezen közelítették meg az állati erővel vont járművek. A mostoha természeti viszonyok ellenére, már a rómaiak idején itt vezetett a Sophiana – Arrabona közötti út. A térképek alapján azonosítható, hogy a Bakony keleti felét átszelve, Bántát, Bakonyszetkirályt érintve vezetett az ót a Bakony rengetegébe. Az út irányát figyelembe véve Kistés és Nána vonalán kellett áthaladnia. A római kori leletek bizonyítják, hogy Kistés és Nána határában nagyobb római telepek voltak, ezek az itt vezető úttal hozhatók kapcsolatba.

Az azóta eltelt évszázadok közlekedéséről nincsenek írásos emlékek, de lényeges változás csak a XIX. Sz-ban következett be. Előrelépést jelentett, hogy 1872-ben befejeződött a Magyar-Nyugati vasút (Székesfehérvár – Szombathely – Grác) építése. A falutól 15 km-re lévő vasút révén a lakosság az ország távolabbi részeibe is eljuthatott. Ekkor még a környező településeket csak gyalogosan, vagy lovas kocsival tudták megközelíteni a tésiek. 1951-ben indult az első munkásjárat, a „Fakarusz”, egy ponyvás tehergépkocsi. Addig a várpalotai bányában dolgozók kerékpárral közlekedtek télen-nyáron. 1956-ban napi két járattal elindult a polgári járat, jelenleg 10 járat van Várpalota – Tés – Szápár útvonalon. A faluban jelenleg 150 db. gépjármű van nyilvántartva.

A hírközlést 1987-ig az 1886-ban kiépített légvezetékes telefon jelentette. A lakosság ezt nem igen vette igénybe, főleg az utóbbi időkben, hisz akár félnapos, vagy hosszabb várakozás után kapcsolták csak a hívott felet. 1987-ben épült meg egy átjátszó, mely előrelépést jelentett, hisz a faluban kb. 30 lakásba modern crosbár-rendszerű telefon működhetett. 1996-97-ben kiépült az optikaszálas telefonhálózat, s ma közel 300 lakásba van telefon. 1993-ban megépült a kábel-tv hálózat, mellyel 11 csatorna fogható, s a lakások közel 50%-ába be van kötve. Tv-készülés minden lakásban található.
Tési falunapokAZ 1800 évek végén már volt postaszolgálat a faluban. Kezdetben Zircről, majd Várpalotáról hetenként egyszer, gyalogos postások szállították a küldeményt, az 1920-as évektől már lovas kocsival, 1950-től a posta gépkocsival.

A közoktatás több mint 250 éves múltra tekinthet vissza. A községben 1737-től működik rektor, ekkor jött Tésre tanítónak Bongya Ferenc licentiatus. Kezdetben a katolikus és protestáns hívőknek közös tanítójuk volt. A katolikus egyháznak 1771-től volt iskolája, első tanítójáról nincs feljegyzés. Jelenleg az iskola alsó tagozattal működik.

A XVII-XVIII. Századokban a legmagasabb egészségügyi képzésben részesült, falunkban élő személyek a bábák voltak.

A fehérvári püspöknek 1830-ban volt Tésen seborvosa. A község első ismert orvosa Dr. Nemecsek Gyula 1835-ben költözött a faluba. A háziorvosi szolgálatot Dr. Gergelyfi Vilma látja el.

Községünkben a XVIII. Század elején már voltak boltok. A boltosok gyalogosan, később lovas kocsival szállították az árut. 1925-től működött a „Hangya” Szövetkezet boltja. A legrégebbi borkimérésről készült feljegyzés 1791-ből származik, melyben a TEÉSI helység borbírói tesznek jelentést a borkimérésből származó jövedelemről. Ma már alig hihető, hogy Tésen a XVIIXVIII. Században nagyon fontos volt a nép életében a szőlőtermelés, ezt a község urbáriumai is bizonyítják. Már ebben az időben is elterjedt volt az engedély nélküli borkimérés. Gróf Zichy Miklós az engedély nélküli borkiméréseket megszűntette, pár személyt be is börtönöztek. Ma három vegyesbolt, egy cukrászda és három vendéglátó (kocsma) működik a faluban.
A Tési katolikus templomA kisipart a bognárok, asztalosok, csizmadiák, takácsok, ácsok, kőművesek, kovácsok és szélmolnárok képviselték a faluban. Ma már e mesterségek közül alig található egy-egy a településen.

Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom. Valaha négy ilyen szélmalom működött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsokdó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Szegmens-íves kis ablakok. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi mégy mázsát őrölt. Ozi János asztalos által 1924-ben épített szlmalom Helt József malmától 200 m-re épült. A malmok szerkezete azonos, az eltérés az, hogy az Ozi-malomban csak 1 pár kő van. A malmok országosan védett műemlékek, egész évben látogathatók.

A Táncsics utca 20. szám alatt működik egy kovács múzeum. A kert végében találhatók a szélmalmok.

Valaha híres volt a falu állattartása, a pásztorkodás. A hajdani makkbérszámadások és a Zichy család levéltárának iratai Tést a bakonyi falvak között is a kiemelten pásztorkodó, erdei legelőket jól hasznosító faluk között említik. A nagymultú állattenyésztés ellenére pásztorkultusz nem alakult ki, a kondák és csordák már csak az idősebbek emlékében élnek.

Tési szélmalomA korábbi évszázadok szárazságai miatt a település magasságából adódóan sokszor probléma volt az ivóvíz, a kutak kiszáradtak. A vezetékes ivóvíz-ellátás 1964-1970 között valósult meg. Az 1980-as évek elejére a jásdi Szentkút-forrás elnitrátosodott, így a csecsemők 1 éves korig, valamint a terhes anyák palackos vizet kaptak. 1996-ban a „Japán-hitel” keretében a Jásd-Csetény vonalon megépült az új vezeték, ezzel a falu egészséges vízellátása megoldódott. 1998-ban a Tés-Jásd közötti vezeték is átépítésre került. 1996-1998 évben megépült a község szennyvíz-hálózata és egy 150 m3/d szennyvíz tisztítására alkalmas OMS-technológiájú szennyvíztisztító telep.

A vezetékes földgáz-ellátás megvalósult 2002-ben.
1998-ban a község központjában álló I. világháborús emlékmű mellett emlékparkot létesítettünk. Az emlékparkban az 1945-ben elhurcolt fiataloknak, valamint 1956 áldozatainak, és az 1848-as szabadságharc 150 éves évfordulójának tiszteletére állítottak emléket.

Falunk életét formáló ismertebb személyek: Szentsei György. Iodalmi múltunk értékes emléke a „Szentsei daloskönyvként” ismert énekgyűjtemény, az író falunk lakója volt, kéziratát 1711-ben Tésről szerezte meg György Tamás. Szintén a kurucköltészet egyénisége volt Miszlai András, aki fia vagy testvére volt Miszlai István evangélikus prédikátornak. Halász Ignác (Tés 1855.05.26. - Budapest 1901.04.09.) nyelvész, irodalomtörténész, utazó, író, műfordító, egyetemi tanár. Apja Fischer Ignác tanító, öccse Halász Gyula újságíró. Halász Ignác három tanulmányutat tett a Svédországban és Norvégiában élő lappokhoz.

A Tési-fennsík növényvilága változó, az erőkben szép tölgyesek és cseresek, gyönyörű bükkösök találhatók. Különlegességként említendő a Kopasz-hallgatón hullámzó árvalányhaj, a Gaja-szurdokban található Római-fürdő vízesése és a szikla-szurdok. Szeghalmy Gyula 1937-ben kiadott könyvében így ír a Tési-fennsíkról:
Tés madártávlatból„Lelkeinket lenyűgözi a csúcsok, gerincek, szakadékok, erdők, tisztások, hegyi és völgyi rétek gazdag változata, kedves összhangja, egyszerű bája, vagy zordon fensége … Tés, hol a legforróbb nyárban is olyan hideg, csípős szelek fújdogálnak, mint a Magas-Tátra aljában, a Késmárki medence körül.”

Ilyen környezet fennsíkján fekszik Tés, hitelt érdemlően bizonyítva immár közel 1000 éve.

Idegenforgalmi látványosságok sokasága található környékünkön: Tés szélmalmai; kovácsműhelye; lovardája; Várpalota Thuri vára; Bátorkő vára (Pusztapalota); Öskü kerektemploma,; Berhida kőtemploma; Csesznek vára; Zircen az Apátság, a könyvtár és az Arborétum; Jásd és Csatka Mária búcsújáróhelyek; Pannonhalma 50 km; Balaton 35 km; Budapest 100 km.

A település vonalas infrastruktúrával rendelkezik, a jelenlegi lakók száma: 934.